Saját élményem a tánccal

 

Amióta az eszemet tudom, mindig vonzott a zene, de nem úgy, hogy játszak valami hangszeren, hanem, hogy mozduljak rá, mígnem 2014 januárjában megemlítettem az egyik vendégemnek, hogy valahogy kimaradt az életemből a hangszer. Esemény, eseményt követett, s mint tudjuk, véletlenek nincsenek.  Valahogy rátaláltam a Facen egy hirdetésre (Aziza hastáncoktatói) és gyorsan beiratkoztam, ahol az első órám K. Lacival,  a ritmikát oktató tanárral volt és mit ad Isten, ujjcinen és dobon kellett játszani egy sárga könyvből  – rögtön elsőre - nagy örömömre! Boldogan estem át a tűzkeresztségen és tapasztaltam újra, hogy nem felejtettem el a 30 évvel ezelőtti ének órákon történteket. Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy távlatból emlékezni fogok a titi-tá és egyéb ritmusok olvasására, de sikerült! Úgy éreztem, hazaértem. Minden kezdett gömbölyű lenni.

 Még óvodás korban kezdődött a zene, a tánc és a sport szeretete. Nem volt olyan előadás, ami a tánc nélkül zajlott volna. Az általános iskolában őrs vezető voltam, ahol sokszor táncoltunk, vele párhuzamban röplabdáztunk az iskolai csapatban.  Ez folytatódott a középiskolában is. 16 évesen elkerültem Latabár Katalinhoz jazz balettozni, ami két évig tartott a X. kerületi Kőrösi Csoma Művelődési Házban.

Amikor megismertem a jelenlegi férjemet 1989-ben, elkezdtünk járni társastáncra, majd versenytáncra. Mindezt standard és latin táncokból. A versenytáncot már csak a latin táncokra orientáltuk. Sajnos ez hamar „derékba tört”, mert 1990. február 6-án elestem és eltörtem a gerincemet. Fél év rehabilitáció következett és sok-sok kihagyás…..

Azt mondták az orvosok ne szüljek…., ebből 92. május 4-én lett Archibald, majd 93. dec.15-én Dolóresz. Azt mondták ne emeljek 2 kg-tól többet….. , én a szülés után 4 héttel már a teremben voltam és nekigyürkőztem a rajtam maradt 35 kg-nak, majd Dolóresz jötte után is a maradék 35 kg-nak…, sikerrel. Még kb. 10 évig csináltam a konditermi edzést. Aztán jött a saját szalon a sok banki teherrel – lemondván szinte minden addigi mozgásformáról. Két éve viszont visszatértem a rendszerességre, mind a táncban, mind az edzőteremben. Elvégeztem a testépítő edző tanfolyamot és a táncot is „tudni” szerettem volna, ezért választottam Balla Tündét, művész nevén Azizát, aki az én jelenlegi tánctanárom Kozma Barbara tanító mestere is volt. A mozgás az életem, a tánc a lelki kifejező eszközöm. A kettő együtt boldoggá tesz. Minden tiszteletem Nekik, hogy sok tudásukkal engem is közelebb vittek a tánc mélyebb megismeréséhez. Köszönöm szépen! 

A tánc a hobbym, mely jó kiegészítése a lélek felszabadításának. A mindennapi életben is emberekkel foglalkozom, bővebb információt ezen a linken találhat rólam: www.nagyszilvia.hu

Oldal: Saját lelki élményem a tánccal
SAIDA - Komplex folklór, showhastánc és bellyfit mozgástréning oktató - © 2008 - 2024 - saida.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat